PETÍCIÓ FELCSUTI PÉTER ÚRHOZ, A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG ELNÖKÉHEZ, A DEVIZAHITELKÁROSULTAK JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATOSAN

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott társadalmi szervezetek, egyesületek az alábbi petíciót nyújtjuk be a devizahitel-különbözet károsultjainak ügyében.

Természetesen minden hitelfelvevő tisztában volt szerződése aláírásakor azzal, hogy a deviza árfolyamának változása miatt megemelkedhet hitelének havi törlesztőrészlete. Azonban arra a magyar emberek nem számítottak, hogy ilyen drámai mértékben emelkednek meg a devizahitelek törlesztései a – Magyarország felerősödött kiszolgáltatottsága és védtelen devizahelyzete miatt – kialakult forint-euró árfolyam-ingadozás következtében. Ha ugyanis az emberek ezt látták volna, nem vettek volna fel annyi hitelt, amelynek törlesztőrészlete akár az adós havi jövedelmét is meghaladja.

A bankok mellett felelősség terheli a bankrendszer felügyeletére jogosult állami szervezeteket és az egész magyar politikai osztályt is, mert 20 év alatt a magyar bankrendszer külföldi kézre juttatásával, a devizaszabályok számunkra előnytelen megváltoztatásával teljesen kiszolgáltatottá tették Magyarországot a külföldi pénztulajdonosok felé. Felelősség terheli továbbá azokat az európai uniós szervezeteket, amelyek – a versenyszabályok betartására való hivatkozással, valójában persze az Európa erős gazdasági rendszerrel bíró országaiban székelő anyabankok érdekeinek védelmében – gyakorlatilag utasítottak bennünket az önvédelem feladására (lásd Simor András jegybankelnök 2009. március 11-i nyilatkozatát – csatolva).

A kialakult helyzetről nem a hitelt felvevők tehetnek. Ezért kérjük az Elnök Urat, hogy kezdeményezzen megállapodást a Magyarországon működő, külföldi tulajdonban lévő bankokkal, miszerint ezek a pénzintézetek vállalják át a megnövekedett törlesztőrészletekben megmutatkozó többletköltségek felét! Állítsák vissza az eredeti kamatot!
Senkinek sem lehet ugyanis az az érdeke, hogy a családok az utcára kerüljenek fizetésképtelenségük miatt, hiszen ez magával ránthatja a teljes magyarországi bankrendszert is.
Hétszázezer ember – közvetve közel három millió – került így kiszolgáltatott helyzetbe, ám azt látjuk, hogy a külföldi tulajdonú bankok óriási profitot termelnek Magyarországon, de nem kívánják kivenni részüket ennek a problémának a megoldásából. Hiszen az egyoldalú szerződés-módosításokkal megint csak a saját és nem az ügyfelek érdekeit nézik.

Mi, károsultak nem vagyunk hajlandóak – mások elhibázott döntései miatt – hajléktalanná válni. Kérjük az Elnök Urat, hogy petíciónkra adott válaszát a dhkk@citromail.hu
e-mail címre küldje.

A petíciót támogatják: Magyarok Világszövetsége
Városi Nemzeti Szövetség, Vecsés

Tisztelettel,

Szabóné Papp Klára főtitkár
Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete

 

---

 

Nyáron (2009!) jön: az olcsón vegyed-vigyed

A bankoknak a törvény szerint a 90 napnál régebbi tartozásokra tartalékot kell képezniük, és mivel manapság ez a követelmény érzékenyen érinti őket, a korábban megszokottnál gyorsabban, a már említett féléves időtartam alatt eljutnak a hátralék behajtásáig. A Creditexpress Magyarország Kft. behajtási csoport vezetőjétől megtudtuk, hogy az ingatlanárverezések csúcspontja nyárra valószínűsíthető.

Almási Krisztián azért tudja elképzelni a jóslat bekövetkeztét, mert véleménye szerint akkor fog elfogyni az emberek tartaléka, azaz az igazi törlesztési gondok nyáron kezdődnek el. Ugyanakkor, mindez nem jelenti azt, hogy aki átmeneti pénzzavarba kerül, feltétlenül elveszti a lakását: ha az adós időben jelzi, hogy nehézségei vannak, meg tud egyezni a bankkal valamilyen ideiglenes könnyítésről – a hitelezőnek ugyanis az az érdeke, hogy megtartsa az adóst, mivel az árverezéssel biztosan rosszabbul jár. Az esetek 20 százalékában még azután is vissza lehet állítani a hitelt, hogy az árverezéssel megbízott cég kapcsolatba lépett az adóssal.

A bankoknál az első behajtási szakasz telefonos, postai, illetve személyes kapcsolatfelvételt, figyelmeztetést jelent. Hogy a háborgatás milyen intenzitású, gyakoriságú, az banktól és az elmaradás nagyságától függ, és persze válság idején kisebb a tolerancia, mint egyébként – mondta neve elhallgatását kérve az egyik hazai pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Ha az ügyfél továbbra sem tud fizetni, általában nem telik el több újabb három hónap, mire árverési szakaszba jut az ügy. Az árverés történhet bírósági végrehajtás keretében, vagy bevonhatnak az ingatlanárverésre szakosodott magáncéget.

Budapesten az ingatlanok a forgalmi érték 80, vidéken 60-70 százalékáért kelnek el. Tíz éve van jelen a piacon a Creditexpress Magyarország Kft., aki 2008-ban saját árverési csoportot hozott létre. Almási Krisztián elmondta: a válság hatására megemelkedett az aukciókra szánt ingatlanok száma. Míg cégüknek tavaly fél év alatt csupán néhány száz megbízásuk volt, addig idén havonta van ennyi. A Creditexpress először mindig hagyományos licitet szervez – adott felvilágosítást a behajtási csoport vezetője, aki kiemelte, hogy náluk – a bírósági árverezéssel szemben – nincs licitlejtés, vagyis csak a kikiáltási ár fölött lehet ajánlatokat tenni.

Az aukcióról kizárják az adóst

A Creditexpressnél a jövő hét elején lesz a következő árverés. Mostani aukciójuk között szerepel például egy budapesti III. kerületi 149 négyzetméter alapterületű összkomfortos ikerház 25 millió 900 ezer forintos kikiáltási áron. Összehasonlításként: partnereink ajánlatai között ugyanebben az utcában található 40 négyzetméteres tégla építésű lakás irányára 21 millió 500 ezer forint, míg a hasonló paraméterekkel rendelkező házak ezen a környéken 40 milliós irányáron várják új gazdájukat. Ez a példa is igazolja Almási Krisztián állítását, mely szerint egy-egy aukció alkalmával az ingatlanok jóval a forgalmi érték alatt keresnek új gazdát. Az árverésen az adóson kívül bárki részt vehet, aki a 200 ezres ajánlati biztosítékot megfizeti. Az ajánlati biztosíték adásvétel esetén foglalónak minősül és a vételárba beleszámít. Azoknak pedig, akik az értékesítésen eredménytelenül vettek részt, az ajánlati biztosítékot soron kívül visszafizetik. Az aukciókra egyébként egyre többen mennek el befektetési szándékkal. Ezek az emberek általában ingatlanforgalmazók, de sokszor tűnik fel az adós rokona, jó barátja is – mesélte Almási Krisztián.

Hogy jutottunk idáig?

A bankok a devizában felvett hitelek törlesztőrészleteit alaposan megemelték legfőképpen a forint gyengülésére hivatkozva. Akik például tavaly nyár végén vettek fel 10 millió forintos jenhitelt, azoknak most 17 millió forint körüli összeget kell visszafizetniük. Nem ritka az a frankhitel, amelynek a törlesztőrészlete 50 százalékkal emelkedett, így az adósnak 100 ezer forint helyett 150 ezret kell törlesztenie havonta. Március 23-án fogadta el a parlament a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó paragrafusokat, amelyek gyógyírt jelenthetnek arra, hogy ne emeljék a bankok nyakra-főre a kamatot vagy egyéb díjat.

A nemrégiben elfogadott rendelkezés szerint banki szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. A Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete ennél még többet szeretne: petíciójukból kiderül, a szervezet azt szeretné elérni, hogy a pénzintézetek is vállaljanak részt a megnövekedett törlesztési terhekből. Álláspontjuk szerint ugyanis a válságot nem az ügyfelek, hanem a bankok idézték elő, így az lenne a méltányos, ha a hitelintézetek átvállalnák a devizahitelesek többletköltségeinek a felét.

Lénárd Mariann a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára viszont kijelentette: szervezetük nem csatlakozik a petícióhoz, amelyet a Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete nyújtott be a Magyar Bankszövetséghez. Mivel szerinte nem petíciókkal, hanem megoldási javaslatokkal kell küzdeni a magas törlesztőrészletek csökkentéséért. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy a fent említett petíciót átvették, s megvizsgálják annak tartalmát, hamarosan pedig a beadvánnyal kapcsolatos állásfoglalásukat közlik.

Most a forint alapú lakáshitel a befutó

Az MNB március 31-én tette közzé, hogy januárhoz képest februárban a lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj mutatói emelkedtek. Februárban összességében csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke is. A forint lakáshitelek iránti kereslet nem változott, a svájci frank és az euró alapú lakáshitelek új szerződéses állománya viszont csökkent. Ami nem is meglepő: tavaly július óta ugyanis a svájci frankhoz képest majdnem 40 százalékkal gyengült a forint, ami a nagyrészt svájci frank alapú devizahitelt felvett adósok egy részét előbb-utóbb alighanem ellehetetleníti.

A kormány próbálkozásai az átmeneti banki könnyítések ösztönzése, illetve a devizahitel forinthitellé alakításának lehetősége sem kínál, kínált gyógyírt a problémáikra. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban csupán annyit jelentett ki, hogy a devizahitel forinthitelre váltásához akkor kapna kedvet a lakosság, ha a mai árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon váltanánk át, illetve, ha a forintkamatok és a devizahitel-kamatok közötti különbséget is valaki megfinanszírozná. Bár a miniszterelnök elmondása szerint a Pénzügyminisztériummal folyamatosan tárgyalnak a devizahitelek forinthitellé való átváltásának kérdéséről, Veres János pénzügyminiszter szerint a magyar állam nincs abban a helyzetben, hogy ennek a kérdésnek a 100 százalékát a saját maga terheként vigye tovább.

Forrás: www.ingatlanmagazin.com

 

---

Forrás: Banki Károsultak Információs Irodája

A válságkezelésben részesülő ügyfelek helyzetének elemzése során gyakran tapasztaljuk, hogy sajnos a fogyasztási szokásokban nem történik gyakorlati változtatás. Nyilván nem szívesen mondunk le azokról a javakról és szolgáltatásokról, amelyeket a családunk már megszokott.

Mindenképpen tegyük meg a következőket: nagyon fontos, hogy a családban mindenki tudjon azokról a nehézségekről, amelyek kialakultak. A családtagok egyetértése és beleegyezése szükséges ahhoz, hogy az átmeneti megszorítások eredményesek legyenek, és a felszabadult pénzügyi javakat a tartozások törlesztésére, ill. a veszély elhárítására fordítsuk. ...

Bővebben >>>

---